Déryne Kulturalis Központ

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Az üllési Déryné Művelődési Ház rövid története

Üllés község vezetősége a hatvanas évek legelején szükségesnek érezte egy kultúrház építését. Társadalmi munkában lebontották a Bohn-major épületeit, az innen kikerülő bontási anyagból és az erre a célra megszavazott 76.600,-Ft község fejlesztési keretből kívánták az építkezést elkezdeni.

Felsőbb művelődése szervek javaslatára ezt a tervet elvetették és Mp 13-59 típusú 266 férőhelyes új kultúrház építését kezdték meg. Az eredeti tervben egy nagy terem, egy kis terem, két kis öltöző, könyvtár és 4 iroda kapott helyet.

Az építési terv 1960-ban készült el 1.670.000,-Ft költséggel. Az 1961-ben beindult építkezés 1962. augusztus 20.-ra elkészült, ekkor adta át a község lakosságának Komócsin Zoltán országgyűlési képviselő.

A kultúrház berendezési költségét a Csm. Tanács biztosította állami hitelből.

Üllési községi Tanács 1962. február 19-i ülésén 26/1962. sz. határozatában a létesítménynek „Déryné Művelődési Otthon” nevet adta.

A művelődési otthonban került elhelyezésre a községi könyvár is és a párt valamint a KISZ iroda.

A végrehajtó bizottság a művelődési otthon igazgatójának 1962. szept. 1-től Ótott János helyi pedagógust nevezte ki, aki 1963. dec. 31-ig másod állásban, havi 500,-ft-ért látta el az igazgatói munkát.

1964. január 1-től szükségessé vált az igazgatói munkakör függetlenítése és a munkakörbe Rigó Józsefnét vette fel a VB., aki 1969. október 14-ig dolgozott igazgatói munkakörben.

1969. október 15.-től az igazgatói munkakört Dinnyés Géza látja el. A Műv. Ház gondnoka Michna Istvánné volt, aki 1962 szeptember 1-től 1973. dec.31-ig látta el ezen feladatot. Az intézmény első gazdaság vezetője Horváth István volt, aki tiszteletdíjért végezte a munkáját.

A könyvtári munkát 1964. jan. 1-től Csóti Szilveszterné végezte, majd őt Deme Margit és Busa Mihályné követte.

1962. szeptember 1.-től 1962. december 31.-ig a Műv. Ház költségvetése négy hónapra 21.000,-Ft volt, mely éves tervezés esetén 63.000,-Ft. Ma az éves teljesítés 400.000,-Ft körül mozog.

A könyvtár állománya 1960-ban 340 kötet, beiratkozott olvasó 150 fő, kölcsönzés havonként 100 db volt. 1985-ben 5184 kötet könyv állt rendelkezésre, amit 627 olvasó kölcsönzött, kölcsönzés havonként 1740 db volt.

 

Az új művelődési otthon működésének beindulása után elsőként a kézimunka szakkör alakult meg Szolnoki Istvánné pedagógus vezetésével, amely megszakítás nélkül eredményesen működik. Szolnoki Istvánné 1972-ben kiváló szakköri munkájáért megkapta a Szocialista kultúráért c. kitüntetés érdemérmet.

Ugyan ezt a kitüntetést nyerte el Hugyecz Andrásné tanácselnök 1972-ben a község művelődésének kimagasló segítéséért.

Beindultak az öntevékeny műkedvelő művészeti csoportok /színjátszó csoport. Néptánc, társastánc, versenytánc, gyermek foglalkozás /.

Kedvelté váltak a műsoros előadások, táncos és egyéb kulturált szórakozást nyújtó rendezvények.

A község állami, társadalmi és gazdasági szervei rendezvényeinek a művelődési otthon ad helyet, amiért cserébe tartalmi munkával segítik a működést és a gazdasági szervek anyagiakkal is hozzájárulnak a fenntartáshoz, /Tanács 50.000,-Ft, TSz-ek 30.000,-Ft. ÁFÉSZ 18.000,-Ft./ 1974-es adat /

Felépülése után a műv. otthon a község kulturális, társadalmi életének központja lett. Itt rendezik gyűléseiket, összejöveteleiket a községben működő gazdasági, politikai, társadalmi szervek. A nagyterem ad helyet a nemzeti, nemzetközi ünnepélyek iskolai és községi szintű megtartásához, az úttörő kulturális rendezvényeknek, a téli testnevelés óráknak. 1978- tól itt működik a mozi üzem heti négy alkalmi vetítéssel. Az óvodásoknak és iskolásoknak bérleti előadásokat szerveznek. Rendszeressé váltak a kiállítások, tárlatok szegedi festők alkotásaiból. Alkalmanként műsoros estre kerül sor, tájoló színészek, illetve helyi szereplők közreműködésével. Hangverseny sorozat indult gyermekek részére, melyen másodiktól-nyolcadikig teljes létszámmal részt vesznek az iskolások. A művelődési otthon vállalkozik különböző tanfolyamok szervezésére. Ilyenek: szabás-varrás, gépjármű vezetői, angol nyelvtanfolyam, zene tanulás stb.

Itt rendezi az ÁFÉSZ a szocialista brigádok munka- műveltség vetélkedőit. Itt kapott helyet a TIT szervezet is, melynek irányítását Hegedűs Gábor végzi 1983-tól. Az önálló csoportnak 1983-ban 22, jelenleg 40 előadója van és a kultúrotthonon kívül a tanyákban, a Tsz. Üzemegységekben végzi az ismeretterjesztést. A TIT munkája, felvilágosító tevékenysége a lakosság tájékoztatását szolgálja. Helyi előadókon kívül külső előadókat is meghívtak. Így járt a községben Buga doktor is.

A kultúrotthonban működik a nyugdíjas klub 1974. november 7. óta. A község idős embereit fogja össze, és nyújt nekik tartalmas, szép programokat. Az első vezetője Gáspár János volt,majd Deme Mihály, Kómár Antalné, Evetovics Antalné és most Farkas Györgyné. Hetente egy alkalommal van összejövetel. Programjukban szerepel különböző előadások megtartása, közös színház látogatása, országjárás. A Haladás Tsz. adott nekik anyagi támogatást, autóbuszt a kirándulásokhoz az idősek pedig részt vettek az őszi mezőgazdasági munkákban.

Különböző szakkörök működtek a művelődési házban: fotó, modellező, citera, furulya, színjátszó, kézimunka stb.

Legnagyobb múltra tekint vissza a kézimunka szakkör. 1962-ben alakult Szolnoki Istvánné helybeli pedagógus vezetésével 35-40 fős létszámmal. Kezdetben horgolással, kötéssel, subázással, batikolással foglalkoztak. 1972-től népi díszítő művészettel ismerkedett a tagság. Készültek: buzsáki, kalocsai, békési, matyó, palóc, rábaközi, sióagárdi, mezőségi hímzések. Kedvelt hímzésük az apátfalvi fehér hímzés. A kézimunkákból rendszeresen kiállítást rendezett a szakkör évzáráskor, tüdőszűréskor. A kiállítás munkáit szakmai zsűri bírálta és díjazta a legszebbeket. Három évben országos kiállításra, egy alkalommal külföldre /Szovjetunió/ is vittek a munkából. A szakkör sikereit oklevelek és a szakkör vezető kitüntetése is jelzi.

A tánccsoport

1970-es évek elején az általános iskolából szerveződött az első néptánccsoport, amely a művelődési házban kapott helyet. Biztosította a működés költségeit is. Első vezetői Maróti Lászlóné / Link Éva /, és Deme Béláné pedagógusok voltak. 1977. szeptember 1.-től a szakmai irányítást a szegedi ÉDOSZ vette át. Ez évben Simioz Erzsébet és Kozma László irányította a 70 fős csoportot. 1978. szeptember 1.-től pedig Nagy Albert vette át a csoportok szakmai vezetését, az ő irányításával ért el a csoport magasabb szintet. A tánccsoport működését támogatják gazdasági és társadalmi szervei.

Legtöbb anyagi támogatást /50.000,-Ft/ az üllési ÁFÉSZ ad ruházati felszerelés és hangszerek folyamatos beszerzésére.

Védnökséget is vállaltak a csoport működése felett, nevük „Szövetkezeti FONÓ Néptáncegyüttes volt.

A csoport tagjai és a kézimunka szakkörösök dolgoztak a táncruhák hímzésén. A csoport eredményei: 1982. április minősítő Kecskeméten – Arany III.

Kiváló néptáncegyüttes 1983.-ban Arany II. minősítés és NIVÓ-díj.

Nevüket megismerte az egész ország. Felléptek. Szegeden Szabadtéri Színpadon, Budapesten Sportcsarnokban, Csillebércen, Kalocsán, Madács Színházban, Budai Vigadóban, Fővárosi Operett Színházban, Szegedi kisszínházban stb. Az úttörő csoport több évben képviselte Csongrád megyét az országos úttörő néptáncversenyen. A csoportra felfigyelnek és külföldi vendégszereplésre hívják őket. 1981. Törökország, 1983. Franciaország, 1983. Jugoszlávia, 1984. Szovjetunió, 1985. NSZK-Hollandia.

1981-ben Rokka néven népi zenekar alakult a tánc kíséretére.

A zenekar tagjai: Juhari László - Klarinétos, Valkai Olga – Lovászi Irén – Bőgős, Bittó Nándor – prímás, Nagy Éva – Nagy Béla – kontrás, Zenei vezető: Virágvölgyi Márta.