SITE SLOGAN

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Error
  • XML Parsing Error at 1:230. Error 9: Invalid character

 

 

Üllés község vezet?sége a hatvanas évek legelején szükségesnek érezte egy kultúrház építését. Társadalmi munkában lebontották a Bohn-major épületeit, az innen kikerül? bontási anyagból és az erre a célra megszavazott 76.600,-Ft község fejlesztési keretb?l kívánták az építkezést elkezdeni.

 

Fels?bb m?vel?dése szervek javaslatára ezt a tervet elvetették és Mp 13-59 típusú 266 fér?helyes új kultúrház építését kezdték meg. Az eredeti tervben egy nagy terem, egy kis terem, két kis öltöz?, könyvtár és 4 iroda kapott helyet.

 

Az építési terv 1960-ban készült el 1.670.000,-Ft költséggel. Az 1961-ben beindult építkezés 1962. augusztus 20.-ra elkészült, ekkor adta át a község lakosságának Komócsin Zoltán országgy?lési képvisel?.

 

A kultúrház berendezési költségét a Csm. Tanács biztosította állami hitelb?l.

 

Üllési községi Tanács 1962. február 19-i ülésén 26/1962. sz. határozatában a létesítménynek „Déryné M?vel?dési Otthon” nevet adta.

 

A m?vel?dési otthonban került elhelyezésre a községi könyvár is és a párt valamint a KISZ iroda.

 

A végrehajtó bizottság a m?vel?dési otthon igazgatójának 1962. szept. 1-t?l Ótott János helyi pedagógust nevezte ki, aki 1963. dec. 31-ig másod állásban, havi 500,-ft-ért látta el az igazgatói munkát.

 

1964. január 1-t?l szükségessé vált az igazgatói munkakör függetlenítése és a munkakörbe Rigó Józsefnét vette fel a VB., aki 1969. október 14-ig dolgozott igazgatói munkakörben.

 

1969. október 15.-t?l az igazgatói munkakört Dinnyés Géza látja el. A M?v. Ház gondnoka Michna Istvánné volt, aki 1962 szeptember 1-t?l 1973. dec.31-ig látta el ezen feladatot. Az intézmény els? gazdaság vezet?je Horváth István volt, aki tiszteletdíjért végezte a munkáját.

 

A könyvtári munkát 1964. jan. 1-t?l Csóti Szilveszterné végezte, majd ?t Deme Margit és Busa Mihályné követte.

 

1962. szeptember 1.-t?l 1962. december 31.-ig a M?v. Ház költségvetése négy hónapra 21.000,-Ft volt, mely éves tervezés esetén 63.000,-Ft. Ma az éves teljesítés 400.000,-Ft körül mozog.

 

A könyvtár állománya 1960-ban 340 kötet, beiratkozott olvasó 150 f?, kölcsönzés havonként 100 db volt. 1985-ben 5184 kötet könyv állt rendelkezésre, amit 627 olvasó kölcsönzött, kölcsönzés havonként 1740 db volt.

 

 

 

Az új m?vel?dési otthon m?ködésének beindulása után els?ként a kézimunka szakkör alakult meg Szolnoki Istvánné pedagógus vezetésével, amely megszakítás nélkül eredményesen m?ködik. Szolnoki Istvánné 1972-ben kiváló szakköri munkájáért megkapta a Szocialista kultúráért c. kitüntetés érdemérmet.

 

Ugyan ezt a kitüntetést nyerte el Hugyecz Andrásné tanácselnök 1972-ben a község m?vel?désének kimagasló segítéséért.

 

Beindultak az öntevékeny m?kedvel? m?vészeti csoportok /színjátszó csoport. Néptánc, társastánc, versenytánc, gyermek foglalkozás /.

 

Kedvelté váltak a m?soros el?adások, táncos és egyéb kulturált szórakozást nyújtó rendezvények.

 

A község állami, társadalmi és gazdasági szervei rendezvényeinek a m?vel?dési otthon ad helyet, amiért cserébe tartalmi munkával segítik a m?ködést és a gazdasági szervek anyagiakkal is hozzájárulnak a fenntartáshoz, /Tanács 50.000,-Ft, TSz-ek 30.000,-Ft. ÁFÉSZ 18.000,-Ft./ 1974-es adat /

 

Felépülése után a m?v. otthon a község kulturális, társadalmi életének központja lett. Itt rendezik gy?léseiket, összejöveteleiket a községben m?köd? gazdasági, politikai, társadalmi szervek. A nagyterem ad helyet a nemzeti, nemzetközi ünnepélyek iskolai és községi szint? megtartásához, az úttör? kulturális rendezvényeknek, a téli testnevelés óráknak. 1978- tól itt m?ködik a mozi üzem heti négy alkalmi vetítéssel. Az óvodásoknak és iskolásoknak bérleti el?adásokat szerveznek. Rendszeressé váltak a kiállítások, tárlatok szegedi fest?k alkotásaiból. Alkalmanként m?soros estre kerül sor, tájoló színészek, illetve helyi szerepl?k közrem?ködésével. Hangverseny sorozat indult gyermekek részére, melyen másodiktól-nyolcadikig teljes létszámmal részt vesznek az iskolások. A m?vel?dési otthon vállalkozik különböz? tanfolyamok szervezésére. Ilyenek: szabás-varrás, gépjárm? vezet?i, angol nyelvtanfolyam, zene tanulás stb.

 

Itt rendezi az ÁFÉSZ a szocialista brigádok munka- m?veltség vetélked?it. Itt kapott helyet a TIT szervezet is, melynek irányítását Heged?s Gábor végzi 1983-tól. Az önálló csoportnak 1983-ban 22, jelenleg 40 el?adója van és a kultúrotthonon kívül a tanyákban, a Tsz. Üzemegységekben végzi az ismeretterjesztést. A TIT munkája, felvilágosító tevékenysége a lakosság tájékoztatását szolgálja. Helyi el?adókon kívül küls? el?adókat is meghívtak. Így járt a községben Buga doktor is.

 

A kultúrotthonban m?ködik a nyugdíjas klub 1974. november 7. óta. A község id?s embereit fogja össze, és nyújt nekik tartalmas, szép programokat. Az els? vezet?je Gáspár János volt,majd Deme Mihály, Kómár Antalné, Evetovics Antalné és most Farkas Györgyné. Hetente egy alkalommal van összejövetel. Programjukban szerepel különböz? el?adások megtartása, közös színház látogatása, országjárás. A Haladás Tsz. adott nekik anyagi támogatást, autóbuszt a kirándulásokhoz az id?sek pedig részt vettek az ?szi mez?gazdasági munkákban.

 

Különböz? szakkörök m?ködtek a m?vel?dési házban: fotó, modellez?, citera, furulya, színjátszó, kézimunka stb.

 

Legnagyobb múltra tekint vissza a kézimunka szakkör. 1962-ben alakult Szolnoki Istvánné helybeli pedagógus vezetésével 35-40 f?s létszámmal. Kezdetben horgolással, kötéssel, subázással, batikolással foglalkoztak. 1972-t?l népi díszít? m?vészettel ismerkedett a tagság. Készültek: buzsáki, kalocsai, békési, matyó, palóc, rábaközi, sióagárdi, mez?ségi hímzések. Kedvelt hímzésük az apátfalvi fehér hímzés. A kézimunkákból rendszeresen kiállítást rendezett a szakkör évzáráskor, tüd?sz?réskor. A kiállítás munkáit szakmai zs?ri bírálta és díjazta a legszebbeket. Három évben országos kiállításra, egy alkalommal külföldre /Szovjetunió/ is vittek a munkából. A szakkör sikereit oklevelek és a szakkör vezet? kitüntetése is jelzi.

 

A tánccsoport

 

1970-es évek elején az általános iskolából szervez?dött az els? néptánccsoport, amely a m?vel?dési házban kapott helyet. Biztosította a m?ködés költségeit is. Els? vezet?i Maróti Lászlóné / Link Éva /, és Deme Béláné pedagógusok voltak. 1977. szeptember 1.-t?l a szakmai irányítást a szegedi ÉDOSZ vette át. Ez évben Simioz Erzsébet és Kozma László irányította a 70 f?s csoportot. 1978. szeptember 1.-t?l pedig Nagy Albert vette át a csoportok szakmai vezetését, az ? irányításával ért el a csoport magasabb szintet. A tánccsoport m?ködését támogatják gazdasági és társadalmi szervei.

 

Legtöbb anyagi támogatást /50.000,-Ft/ az üllési ÁFÉSZ ad ruházati felszerelés és hangszerek folyamatos beszerzésére.

 

Védnökséget is vállaltak a csoport m?ködése felett, nevük „Szövetkezeti FONÓ Néptáncegyüttes volt.

 

A csoport tagjai és a kézimunka szakkörösök dolgoztak a táncruhák hímzésén. A csoport eredményei: 1982. április min?sít? Kecskeméten – Arany III.

 

Kiváló néptáncegyüttes 1983.-ban Arany II. min?sítés és NIVÓ-díj.

 

Nevüket megismerte az egész ország. Felléptek. Szegeden Szabadtéri Színpadon, Budapesten Sportcsarnokban, Csillebércen, Kalocsán, Madács Színházban, Budai Vigadóban, F?városi Operett Színházban, Szegedi kisszínházban stb. Az úttör? csoport több évben képviselte Csongrád megyét az országos úttör? néptáncversenyen. A csoportra felfigyelnek és külföldi vendégszereplésre hívják ?ket. 1981. Törökország, 1983. Franciaország, 1983. Jugoszlávia, 1984. Szovjetunió, 1985. NSZK-Hollandia.

 

1981-ben Rokka néven népi zenekar alakult a tánc kíséretére.

 

A zenekar tagjai: Juhari László - Klarinétos, Valkai Olga – Lovászi Irén – B?g?s, Bittó Nándor – prímás, Nagy Éva – Nagy Béla – kontrás, Zenei vezet?: Virágvölgyi Márta.